PLAY-MATES (Dunaszerdahely)

Dunaszerdahely a Csallóköz központja. Pozsonytól 48 km-re délkeletre, a Csallóköz szívében fekszik. A várost 22 477 fő lakja. A Play-mates csapat története két és fél évre nyúlik vissza, amikor is egy régen együtt játszó baráti társaság meghívást kapott egy helyi nyári kupára. Előző évben hazavihették az első helyért járó serleget is. Ezután döntött úgy a baráti kör, hogy tétre szeretnének játszani, ezzel együtt pedig kamatoztatni a régi tapasztalatokat és újra valamilyen célért szeretnének küzdeni. Így mezt csináltattak és elnevezték a csapatukat. Ekkor jött az ötlet, hogy mivel ők egy baráti társaság, akik együtt játszanak, legyen Play-mates a csapat neve, ami fordításban játékostársakat, csapattársakat jelent. Azóta már megfordultak néhány bajnokságon. Valójában a csapat mindig jól teljesített olyan kupákon, ahol amatőr, nem aktív focisták tarkították a mezőnyt. Így volt ez idén is, amikor a Dunaszerdahelyen elsőként megrendezett amatőr, nem aktív játékosokból és csapatokból álló AW-Real DS Liga kétszezonos bajnokságban egy pont lemaradással a harmadik helyen végeztek kisebb-nagyobb gondokkal küzdve, majd az utána megrendezett, amolyan levezetésként szolgáló hétfordulós DS Liga Kupa első helyét sikerült megszerezniük. A Play-mates csapat nagyobb része képviseli a harmincas korosztályt, de foci iránti szeretetük ellenkezik a „korukkal járó” sérülékenység tüneteivel. A csapat összességében egy jó hangulatú, ámde céltudatos és határozott baráti társaság.

SZENTEGYHÁZI VASAS SPORTKLUB

Szentegyháza (Vlăhiţa) Hargita megye legmagasabban épült városa, Szentegyházasfalu és Szentkeresztbánya települések összeolvadásával jött létre. A hangulatos városka helyi vasüzeméről elnevezett csapata hivatalosan 1938-ban alakult meg, azzal a céllal, hogy a vasüzem labdarúgást szerető alkalmazottai számára lehetőséget nyújtson szervezett körülmények közötti megmérettetésre. A Szentegyházi Vasas Szentegyháza hivatalos focicsapatává nőtte ki magát. A Szentegyházi Polgármesteri Hivatal  rendszeres támogatója a sportklubnak. A Sportklub Mára Hargita megye egyik vezető csapatává vált, román környezetben magyar csapatként kell megküzdeniük sikereikért és hírnevükért. 80 igazolt játékossal büszkélkedhetnek. A felnőtt csapat a negyedik ligában játszik. Ez a csapat az utóbbi négy szezonban második helyezést ért el. A két ifjúsági csapatuk számos európai tornán vett részt: 2007-ben Dániában, valamint 2008, 2009, 2010-ben Norvégiábanjátszottak. A Sportklub büszkesége a női csapat: két szezonban vett részt a román nemzeti bajnokságban, ahol első majd második évben is 7. helyezést ért el a 14 résztvevő csapatból. A női román kupában bejutottak a legjobb nyolc közé illetve a múlt szezonban a legjobb négy közé. Három lány utánpótláscsapatuk is van (U17. 15, 12) illetve terveznek egy U10-es korosztályt is. Idén a női csapatot is köszönthetjük a tornán.

OPOLE

Opole (régi magyar formában: Opoly, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján fekszik. Az Opolei vajdaság székhelye, lakossága 129 553 fő, az egykori Felső-Szilézia fővárosa, jelentős német kisebbséggel. III. Boleszláv lengyel fejedelem halála után Lengyelország részekre osztásakor, miután 1283-tól Opoly és a hozzá tartozó földek önálló hercegségbe tartoztak, először Lengyelország fennhatósága, majd Szilézia fennhatósága alá került. Az utolsó uralkodó, aki Opoly hercege címet viselte II. János Kázmér volt, aki 1668-ban mondott le. Ennek ellenére a hercegség továbbra is fennállt, mint adminisztratív egység 1742-ig a Habsburgok uralma alatt is, akik cseh királyokként töltötték be a rangot. Opole 1958 óta Székesfehérvár testvérvárosa.

FK MARCELOVÁ (Marcelháza)

Marcelháza (szlovákul Marcelová, 1942-  1948 között Marcelkeszi) község   Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban helyezkedik el, 1942-ben alakult Marcelháza és Kurtakeszi egyesítésével. Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik. A község kataszterileg határos Újpusztával, Szentpéterrel, Izsával, Pattal, Dunaradvánnyal, Virttel és Szilasházával. Közúton Hetény, Szilasháza és Virt felől közelíthető meg. A falu nagy része síkságon fekszik, keleti részén homokdombokkal, melyeket erdei fenyő és akácerdő borít, északra alacsony dombokkal, melyek a szőlőtermésztésükről híresek. Marcelháza területe 35,75 km². Marcelháza egy 3800 lakosú község. A sporton belül a foci és a birkózás dominál, ám előbbi a legnépszerűbb a községben.  Marcelháza előkészületi csapata jelenleg feljutásra áll a járási bajnokságban. Az iskolás csapataik (U13 és U14) is a harmadik helyen állnak ligában, a középmezőnyben telelnek. Az ifi csapat jelen pillanatban egy sikeres korosztály, hiszen 8 ponttal vezetik az ötödik ligát, és a cél a feljutás. Marcelháza két felnőtt csapattal rendelkezik. Az "A" csapat az ötödik ligában a második helyen áll a téli felkészülés előtt. A "B" csapat most került fel a járási első osztályba, és jelen pillanatban a hetedik helyet foglalja el. Utóbbi csapattal szerepelnek a Fehérvári Futballfesztiválon.

ZÁRA

Zára (horvátul Zadar, olaszul Zara, latinul Iader) város Horvátországban, Dalmácia fővárosa. Az Adriai-tenger partján egy földnyelven fekszik. Jelentős kikötőváros, a róla elnevezett és az Ugljan és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett. A város neve az ősi indoeurópai nyelvre vezethető vissza, melyben az ieudh szó háborgást, hullámzást jelöl, ebből fejlődött a görög Iader, majd ezt a rómaiak is átvették és a latin nyelvben Iader alakká fejlődött, innen került az olaszba Zara alakban. A magyar nyelv az olasz alakot vette át, míg a horvátok a latinból (Iader) kölcsönözték és nyelvükben Zadar névvé alakult át. Egy 2001-es adat szerint a város lakossága mintegy 72 718 fő. Zára 1997 óta Székesfehérvár testvérvárosa.

SZABADKA

Szabadka (szerbül és horvátul Subotica, latinul Maria-Theresiopolis, németül Maria-Theresianopel) város és község Szerbiában. A Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban helyezkedik el. Az Észak-bácskai körzet adminisztratív központja. Újvidék mögött a Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma 96 483 fő, a környező településekkel együtt megközelíti a 150 000 főt. A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad. 1910-ben a szabadkai lakosság 58,7%-a magyar anyanyelvű volt. A magyar lakosság száma sajnos egyre csökken, 2002-ben már csak 38,5% volt a teljes lakossághoz képest.