Az Aranycsapat legendás kapitányát a magyar szurkolók a 20. század legjobb férfi sportolójának választották. A futball-legendát az elmúlt hat évben a Kútvölgyi Kórházban kezelték, szeptember közepe óta az intenzív osztályon ápolták. Ebben az időszakban az intézményt csak kivételes esetekben, ünnepi események alkalmával hagyta el néhány órára. Halálát légzési és keringési elégtelenség okozta.

Puskás Ferenc 1927. április 2-án született Kispesten, és itt is kezdődött a nem mindennapi labdarugó pályafutása: 1942-től a Kispesti AC-ben futballozott, ahonnan 1949-ben került át az akkori Budapesti Honvédhez. A válogatottban már korábban 1945. augusztus 20-án az Ausztria elleni 5-2-es magyar győzelmet hozó találkozón bemutatkozott. Az Aranycsapat tagjaként érte el legnagyobb sikereit a ballábas Puskás. 1952-ben vezetésével nyert olimpiai bajnoki címet a magyar válogatott a helsinki ötkarikás játékokon. Sokan emlékezhetnek az 1953-as Wembley-ben megrendezett évszázad mérkőzésére, ahol az addig otthon veretlen angol nemzeti tizenegy kapott „leckét" a magyaroktól. Részt vett az 1954-es svájci világbajnokságon is, ahol az akkor legesélyesebbnek tartott magyar válogatott a döntőben kikapott 3-2 arányban a németektől.

Nyolcvannégyszeres válogatottsága alatt Puskás 83 gólt szerzett magyar színekben. Az egészen elképesztően jó eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a legendás Pelé sem tudta a balösszekötő meccsenkénti 0,988-as átlagát felülmúlni.

Az 1956-os forradalom idején külföldön maradt Puskás. 1957-ben ugyan előszerződést kötött a Wiener Sportclubbal, de itt végül nem tartottak igényt a szolgálataira, akárcsak egy évvel később Olaszországban. Sokán túl öregnek tartották Öcsit, aki ráadásul már ekkor is hajlamos volt a hízásra. Puskás végül a Real Madrid ajánlatát fogadta el, és le is telepedett Spanyolországban. Fővárosi csapattal több alkalommal lett spanyol bajnok, és 3-szor volt BEK-győztes. Az 1960-as döntőn, a 7-3-as spanyol győzelemmel záruló találkozón például négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurtnak.

A mediterrán ország nemzeti együttesben többször is pályára lépett, és a 62-es chilei világbajnokságon is játszott. A spanyol csapat azonban már a csoportmérkőzések során kiesett, és Puskás gól nélkül fejezte be a tornát.

A számos siker után 1966-ban befejezte az aktív pályafutását, és edzőként kezdett el dolgozni. Görögországban, Chilében, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában és Paraguayban is megfordult, 1993 áprilisától júliusáig pedig a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. Szakvezetőként legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, mely irányításával, BEK-döntőt játszott 1971-ben.