Mindkét együttes megőrizte tavaszi veretlenségét, miután a hazai csapat nem tudott élni a lehetőségeivel. 

 

Hatalmas várakozás előzte meg a zöld-fehérek idei vendégjátékát, a Vidi szereplése és a beköszöntött jóidő hatására közel 9000 néző látogatott ki a Sóstói Stadionba! A szurkolók "egy kis argentin hangulattal" készültek az összecsapásra és valóban jól sikerült az élőkép, fergeteges szurkolással kezdődött a mérkőzés.

A találkozót az elejétől fogva a Videoton irányította, a zöld-fehérek fiatal kapusa, Megyeri Balázs több fontos bravúrt is bemutatott. Az első játékrészben csak fehérvári gólhelyzeteket jegyezhettünk fel, azonban ezek kivétel nélkül kimaradtak, így gól nélküli döntetlennel fordultak a csapatok.

Alig telt el öt perc, Alves beadásából Nikolic visszavetődve fejelt kapura, a játékszer a felső kapufán csattant. Óriási helyzet volt. Az első ferencvárosi (kaput is eltaláló) lövésre az 51. percig kellett várni. Doherty labdáját Wolfe fejelte kapura, Sebők magabiztosan védett. Ezt követően Nikolic kétszer is gólt szerezhetett volna, ám először Megyeri megelőzte, majd másodszor sikerült már a csatárunknak kicselezni a zöldek hálóőrét, azonban az üresen tátogó kaput nem tudta eltalálni. A hátralévő időben nagyon nyomott a Videoton, de a kizárólag a védekezésre összpontosító Ferencvárosnak sikerült megtartania azt az eredményt amiért érkezett és az idény során a hatodik 0-0 -ás bajnoki eredményüket elérve szerezték meg az egyik pontot.

 

A Videoton ismét megmutatta, hogy sokkal jobb csapat az aktuális ellenfelénél, azonban ezt nem sikerült gólokra váltania. A bajnoki hajrához közeledve kicsit aggasztó, hogy hiányzik a csapatból a "gyilkos ösztön" és nem tud elkapni egy csapatot sem gólfesztivált rendezve bár a helyzeteink megvannak hozzá. A játékunk nagyon szép, ám sokszor túlcifrázzuk és a 10 emberrel védekező csapatok ellen ugyan tudvalevőleg nagyon nehéz játszani, de mostmár nagyon várjuk, hogy valaki "beleszaladjon a késbe".